Pipi-tér

"Játszótér a semmiből"

2009. június 21-én 50 lufi szállt a magasba és vitte hírül a világnak, hogy településünkön hivatalosan is birtokba vették a gyerekek a játszóteret, mely önkéntesek munkáját és a falu összefogását dicsérte. A társadalmi munkával készült játszótér kialakítására április 14-én kapták meg a tervezők az engedélyt, a terület tulajdonosainak hozzájárulását, kik képletes egy forintért adták át földjüket a Pipi-tér kialakítására. Nem egész három hónap alatt csoda lett a füves terület helyén. A társadalmi munkában nem csak felnőttek, de az általános iskola diákjai is részt vettek, gyökereket ástak, talicskáztak, szemetet szedtek, míg a felnőttek fűkaszával tisztították a helyet, rakodógéppel egyengették a talajt. A talajfeltöltéshez. 15 autó földre volt szükség, markolóra, ami a traktort megrakja, fuvarosra a ki elszállítja, de mindenki jött örömmel és köszönömért. A játszótér kialakításához egyetlen fa kivágására volt szükség, így a több mint 100 éves gesztenyesor évek múlva is árnyékot tud adni az erre járóknak. A lányok –asszonyok parkosítottak, virágokat ültettek a fák köré, edényekbe, hordókba. A lakosság által felajánlott akácoszlopokból karámkerítés készült, melyet gombaölővel kezeltek, és a nyugdíjas klub segítségével festettek le. A munka mutatós része a fajátékok az otthonokban készültek. Ez a kezdeményezés a „Játszótér a semmiből” elnevezést is kiérdemelte, hisz minden egyes csavar, anyag, munka, puszta társadalmi összefogás eredménye lett. Volt, aki csak egy virágtartót tudott adni, de azt oly lelkesen tette, hogy tanulni lehetett volna tőle. Az önkéntesek csapata szállította a faanyagot a „gyártókhoz”, majd csiszolni, majd festeni.  S, hogy mik is készültek az ügyes kezek alatt? Mászóka, melyen, kötélen és létrán is lehet közlekedni. Gúlamászóka, tetővel ellátott kis homokozó a legkisebbeknek, hinta, 2 db kétszemélyes, és mérleghinták. Falovacska, fatraktor természetesen utánfutóval, kosárlabdapalánk, rugós játékok.  Információs tábla, melyen minden fontos eseményről értesülhetnek az ide látogatók, asztalok, padok vártak a pihenni vágyókra. Még egy oszlopos madáretető is került a játszótérre előre gondolkodván arról, hogy télen hogyan neveljék a szülők gyermekeiket a madarak védelmére. Minden elkészült játék egy TSZ raktárba került, ott várva be a többit, hogy egy napon kerüljön a helyére társaival. Így, még pénteken a sétálók csak egy üres elkerített területet látnak, az ünnepélyes megnyitóra egy komplett játszótér emelkedett ki az addig csupasz földből.  Igazi csoda volt, amit egy lelkes csapat három hónap alatt összehozott. A munkába aktívan részt vevők száma több mint kétszáz ember volt. Név szerint felsorolni igen sok lenne az általános iskolásokat, apukákat, anyukákat, nagymamákat és nagypapákat, helyi vállalkozókat, kik minden általuk eladott fagylalt vagy péksütemény árából meghatározott összeggel segítettek a szükséges pénz biztosítását, vagy a festékek, szegek nagykeráron történő beszerzésében segítettek. A játszótér eszmei értékét meghatározni nem lehet, de a tényleges bekerülési összege 184.000 forint volt.  

A játszótér átadóján ötven lufi repült a magasba 

Hogyan készült el a játszótér, milyen volt és milyen lett, ide kattintva a képgalériánkban nyomon követheti.

Rendezvénytér- és Szabadidőpark - új közösségi tér

2014.06.14-én a Súri falunap keretében került sor a Csatkai utcában található Rendezvénytér-és Szabadidőpark ünnepélyes átadására. A labdarúgó pálya mellett található terület már az 1800-as évek végén is találkozási hely volt, igaz akkor nem a kikapcsolódás volt a fő cél, hanem a munka. Kender áztatása céljából gyűltek itt össze a súriak, hogy abból fonalat készítsenek a szövéshez. Miután a kenderáztatásra már nem volt szükség, az 1950-es években a kenderáztató medencében fürdőztek a helyiek. Az 1980-as évektől a terület elhagyatottá vált, benőtte a gaz, a fás szárú növények. Az 1990-es években ismét rátaláltak a fiatalok: az ifjúsági klub tagjai alakítottak ki itt találkozó helyet szalonna sütővel, padokkal. A területet fokozatosan tisztította meg az önkormányzat, majd a használhatatlan, vizes, mocsaras terület fejlődése akkor vett nagy fordulatot, amikor 2010-ben Nyári Antal a Kossuth utca telkének földrendezéséből kikerülő közel 200 autó földet az önkormányzatnak adta a terület feltöltésére. Így már egy használható, fél hektáros terület alakult ki, amibe rögtön beleálmodtuk a most megvalósult fejlesztést. A tervek elkészültek, és 2012-ben a Bakonyalja- Kisalföld Kapuja Vidékfejlesztési Egyesület pályázatán azEgyütt Súrért Egyesület (önkormányzati garanciavállalás mellett) 28.167.360.- Ftösszegű vissza nem térítendő támogatásban részesült. Így megkezdődhetett a megálmodott beruházás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszírozásával. A kivitelezési munkálatok 2013. október 24-én kezdődtek meg. A téli, viszonylag enyhe, ámde csapadékos időjárási viszonyok közepette, sárban „dagonyázva” kerültek a földkábelek lefektetésre, a kandeláber és reflektor oszlopok talapzatai betonozásra. Új híd került a patak két partja közé s, október hónapban telepítésre kerültek a játszótéri játékok, kültéri fitnesz eszközök is.A kivitelezési munkálatok folyamatosan haladtak, térkövezés, színpadépítés, nézőtér kialakítása, sportpálya aszfaltozása hirdette a kivitelezők munkáját. A lelkiismeretes mesterembereknek köszönhetően az előírt határidő előtt használhatta a lakosság a parkot, és a 2014-es falunapon már hivatalosan is átadásra került településünk új közösségi tere, az a helyahol méltó módon, megfelelő környezetben, megfelelő rendelkezésre álló infrastruktúrával tudjuk ünnepelni falunapjainkat, a búcsút, a szüreti felvonulást, a falukarácsonyt. Kívánjuk, és reméljük, hogy ezek mellett az ünnepi alkalmak mellett történjenek itt más rendezvények, koncertek és előadások, amelyek nekünk Súriaknak és szomszéd települések lakóinak is élményt hoznak! Az itt elhelyezett játékok, fitnesz eszközök, az új teniszpálya – télen korcsolya pálya, a kültéri ping-pong asztalok, a füves pálya térvilágítása a hétköznapok alkalmával kínáljon számunkra kikapcsolódási, sportolási lehetőséget és egy találkozási pontot!

Harangjáték

Él egy kedves kis egyházi história, hogy a szent életű Paulinusz, Nola városának hitbuzgó püspöke, álmában az erdőben járva, az Úrhoz fohászkodott, hogy jelet kapjon. Ekkor fényesség támadt és virágok, melyek harang formájúak voltak, harangként csengtek-bongtak. Eszerint, a mese szerint, Ő találta fel a harangszót. Bár a történet kedves, de nem fedi a valóságot. A harang hivatalos használatát Sabiniánus pápa rendelte el 604-ben.Ettől kezdve a harang a keresztény Istentiszteletek szereplőjévé válik. Hétköznapi funkciója is akad bőven.: időjelzés, születés és halálozás hírüladása és veszély jelzése.

Evangélikus templomunkon első alkalommal 2011. október 23-án csendült fel a harangjáték. A templom falára 12 darab, különböző méretű harang került felszerelésre, melyek egy nap folyamán hét alkalommal különböző harangjátékkal hívják fel a figyelmet az idő múlására. A harangokjáték felcsendülésének időpontjai:

• 8:00
• 10:00
• 12:30
• 14:45
• 18:00
• 20:00
• 21:00

Harangok a templom oldalán

Magyarország legszebb fekvésű települése cím

„Ez a játék, amelyben az ország kis települései bemutatkozási lehetőséget kaptak,számunkra nem szólt másról, mint a közösség erejének megmutatásáról.  A játék vele járója, hogy legyen győztes, s mi nem csak egy címet nyertünk… ez a verseny a helyi- és az elszármazott lakosság számára az összetartozás, a közösséghez tartozás érzését erősítette, mely mindennél többet ér. Mi összefogtunk, ezért nyerhetett Súr””

Sosem kell bizonygatni, hogy Magyarország mennyire gyönyörű, de az, hogy Súr hivatalosan is Magyarország legszebb fekvésű települése az csak 2016. október 13-tól került a köztudatba.

2016. szeptember 25-én indult útjára az a szavazás melyben Magyarország legszebb fekvésű falvát kereste az Origó hírportál. A szavazás két részből állt, az első fordulóban minden megyéből 3-3 település vett részt, azaz összesen 57 falu vágott neki a játéknak, melyeket a megyei közgyűlések elnökei, turisztikai szakemberei javasoltak.  Komárom-Esztergom megyét Súr mellett Dömös és Héreg képviselte. Súr és Dömös szinte fej-fej mellett haladt a szavazás első napjaiban, de a lelkes szavazóknak köszönhetően 2016. szeptember 30-án az első forduló lezárásakor Súr 16.491 szavazattal megnyerte a versenyt és így képviselhette Komárom-Esztergom megyét az országos megmérettetésen. Az első fordulóból továbbjutott 19 megyei győztes falu összecsapása október 9-én kezdődött meg. Ekkor már a szavazók arról döntöttek, hogy melyik lesz Magyarország legszebb fekvésű faluja. A második forduló is rendkívül nagy érdeklődést váltott ki, izzott az internet, szavazó bulit szerveztünk, az „asszonyok nem főztek, a férfiak nem vágtak fát”, mindenki egy célért küzdött, hogy megnyerjük azt a címet, mely szerintünk minket, a mi településünket illeti. A verseny összehozta a régi barátokat, ismerősök lettek az ismeretlenekből, elszármazottak, helyiek együtt küzdöttek és adták a szavazatokat lankadatlanul. Nem csak hazánkból, de külföldről is érkeztek a voksok, hisz aki egyszer már megfordult nálunk, az tudta, hogy miért adja Súrra a voksát. 2016. október 13-án déli 12 órakor a szavazást lezárták és hamarosan nyilvánossá vált az eredmény is mi szerint: „a játékot  a Komárom-Esztergom megyei Súr nyerte meg, megelőzve a Bács-Kiskun megyei Császártöltést és a Baranya megyei Fekedet”.

Az Origo játéka óriási visszhangot váltott ki, a hazai sajtó mellett idegen nyelvű weboldalak is foglalkoztak a megmérettetéssel.

Fotógalériánkban felidézzük a játék legérdekesebb és legmeghatóbb pillanatait.

Az Origó hírportál légi videófelvétele Magyarország legszebb fekvésű településéről

Az OzoneNetwork televíziós csatorna műsorajánlója

Az OzoneNetwork televíziós csatorna  Magyarországi utazások című műsorának adása a "legszebb fekvésű falvakról"

Cikkek, melyek a versenyről szólnak:

Súr a legszebb fekvésű magyar falu (cikk a Kisalföld című napilapban)

Most már hivatalos: ez Magyarország legszebb faluja! (cikk a 24 óra című napilapban)

Daily News Hungary - beszámolója

Miért annyira megkapó Súr (Cikk a Szabadföld című újságban)

Az Origó hírportál cikkeiből:

Film készült Magyarország legszebb fekvésű településeiről

Játékunk alatt alig főztek a súri asszonyok

Híres lett az Origo legszebb faluja

Olvasóink megválasztották a legszebb fekvésű falut

Melyik lesz a legszebb fekvésű magyar falu?

Megvannak megyénként a legszebb fekvésű falvak

Keressük Magyarország legszebb fekvésű falvát

Magyarország legszebb fekvésű települése:

A köztársasági elnök fája

Crataegus Laevigata ’paul’s scarlet - díszgalagonya: ez a megnevezés olvasható azon a márványlapon, mely 2016.05.24-én került településünk főterére. A megnevezés mellett az emléktábla büszkén hirdeti, hogy ezt a fát Dr.Sólyom László - aki 2006-2010 között volt Magyarország köztársasági elnöke-, ültette. De miért itt, és miért pont most?

Már több mint 100 éve zöldellt az a gesztenyefa, mely része volt Súr központjából Zichy Miklós gróf kastélyáig vezető fasornak. Az a fa településünk egyik szimbóluma volt, mindannyian sokszor megfordultunk alatta, egy találkozási pont volt: sokszor mondtuk egymásnak, hogy találkozunk „A gesztenyefánál”. Sajnos évek óta látható jelei voltak annak, hogy a fa gombás fertőzést kapott, ágai egyre jobban elszáradtak, egyre több kisebb-nagyobb ág tört le róla . Mivel a település főterén állt, sokan elmentek alatta a boltba, az óvodába vagy a polgármesteri hivatalba tartva, így félő volt, hogy a nap, mint nap alatta közlekedőkre, az óvodába igyekvő gyerekeke vagy a munkába indulókra szakad egyik ága. Ezért, igaz, hogy fájó szívvel, de az önkormányzat a fa kivágása mellett döntött. Azonban ez az öreg gesztenyefa megérdemelte azt a tiszteletet, hogy helyére egy másik fát ültessünk és az ültetését Magyarország egykori köztársasági elnöke végezze el. Sógorka Miklós polgármester úr kérését Sólyom László elnök úr elfogadta, így 2016. május 24-én elültetésre került településünk főterén egy díszgalagonya fa.  A fajta választásában kertészmérnök tanácsát kértük ki, aki többek között azzal indokolta a galagonya fajtát, hogy őshonos, tájra jellemző, levelei és termése minden évszakban egy új megjelenést ad, valamint a közelben lévő elektromos vezetékekre való tekintettel hosszú évtizedekig (reméljük évszázadokig) elegendő helye marad a növekedésre.

A díszgalagonya ültetéséről több média is beszámolt, a helyi televízió is felvételt készített, melyet a SÚR TV menüpont alatt láthatnak. Az eseményen készült fotók a fotógalériában tekinthetők meg.

- a Minálunk.hu portál beszámolója

- a Hír Tv. felvétele

- a 24.hu portál beszámolója

- a 24 óra napilapban megjelent cikk:

Lombkorona-sétány és erdei pihenőpark

2017.augusztus 19-én került sor a súri Urasági szőlőben készült Lombkoronasétány ünnepélyes átadására.  A beruházás a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási programjának keretében valósult meg, amelynek révén településünk 14.848.000.- Ft támogatásban részesült. Természetesen ez nem a sétány „bekerülési” költsége, ez magába foglalja 11 fő foglalkoztatását 2017. február – november időszakban, valamint a lombkoronasétány kivitelezését; 9 túraútvonal kialakítását közel 70 km. hosszan; információs táblák elhelyezését; a szőlőhegyi magaslati ponton elkészülő pihenőhely kialakítását; a Görbe-dűlő aljában lévő gémeskút felújítását – egyszóval településünk turisztikai vonzerejének erősítését. A lombok között átívelő sétány közel 80 méter hosszan húzódik a fák között, az 5-6 méteres magasságból csodálatos panorámát biztosít a Bakony lankáira. A biztonsági szabályokat betartva védőfelszerelés nélkül sétálhatnak végig a látogatók a fák koronái között, hisz mindkét oldalon biztonsági háló védi a két-két pihenőhely közötti palánkon sétálókat. Az idő kellemes eltöltését biztosítja a gyermekek számára kialkított drótkötél-csúszda, melyről három nehézségi ponton csúszhatnak le a bátrabbak, valamint játszóház, padok, asztalok is várják az ide látogató turistákat. Az erdei pihenőpark látogatása, használata ingyenes mindenki számára, azonban kérjük, ne feledkezzenek meg a látványosság elsődleges céljáról: pihenőparkként használják azt, ne pedig kalandparkként!

A lombkoronasétányról nyíló kilátásról ízelítőt kaphat az alábbi videó megtekintésével: Panoráma Súr újabb büszkeségéről.

A sétány ünnepélyes átadásán készült felvételt az alábbi linken érheti el: Lombkorona-sétány átadása

Tojásfa

"Tojásfából szivattyút”

2011 áprilisában hatalmas fába -pontosabban tojásfába vágtuk a fejszénket. A szélsőséges időjárás, a sok csapadék jelentős károkat okozott a településen, mivel nem volt lehetőség szivattyúzni a vizet. Vagyis valamilyen úton-módon szivattyúkra volt szüksége az önkormányzatnak, hogy a jövőben ura legyen a hasonló helyzetnek. Így fogalmazódott meg a „Tojásfából szivattyút” felhívás. Célunk a polgármesteri hivatal udvarán álló gesztenyefa feldíszítése volt, méghozzá különféle húsvéti tojásokkal, melyeket Húsvét után árverezésre bocsájtatunk és a befolyt összegből szivattyú vásárlását tervezte az önkormányzat. Hírül adtuk több fórumon is, hogy húsvéti tojásokkal öltöztetjük fel a jó öreg fát, hogy az ünnepek alatt méltó dísze lehessen településünknek és „hasznot” is hozzon. Nagyon szépen haladt a polgármesteri hivatal udvarán álló gesztenyefa díszítése. A kezdeményezésre nagyon sokan megmozdultak, nem csak a megyéből, de az ország más részéről is érkeztek a húsvéti tojások. Volt, aki postán, volt, aki ismerőssel küldte el, de személyesen is hoztak gyönyörű tojásokat a polgármesteri hivatalba és a teleházba. Akadt olyan település, ahol egy személy magára vállalta a tojások összegyűjtését, és ő juttatta el hozzánk azokat. A teljeség igénye nélkül felsorolva, érkezett dísz, pl. Csatkáról -mozaik technikával készített-, Bodmérról, Vértesszőlősről, Zámolyról, Akáról (a szülői munkaközösség összefogásával), Bodajkról, Bakonycsernyéről, Ácsteszérről, Tárkányból, Bakonysárkányból. Kerékteleki polgármestere személyesen hozta el települése gyönyörű ajándékát. A Kisbéri Gondozási Központból is érkeztek tojások, de az ácsi ovisok, és rajzszakkör tagjai is megtalálták a módját annak, hogy tojásaik elfoglalhassák méltó helyüket a súri tojásfán. Természetesen a helyiek is kivették részüket az akcióból, az ovisok kezdték a fa díszítését, az iskolás osztályok között pedig verseny alakult ki, a kis elsősöktől a nyolcadikosokig mindenki jeleskedett a gyűjtésben. A lakosság egyénileg is sok-sok tojással járult hozzá a fa öltöztetéséhez, volt aki több órai munkával készíti el az egyesével flitterezett remekművét. Az RTL klub Fókusz című műsorának stábja is meglepte Súrt egy tojással.  Húsvétra így közel 2000 tojás díszelgett a fán. A tojások elárverezésének is meglett az eredménye: 125.000,- Ft pénzösszeggel gazdagodott önkormányzatunk. Mindemellett felajánlásokat is kapott településünk, a kecskeméti Hírös Mester ügyvezető igazgatója adott át önkormányzatunknak egy nagyteljesítményű, 600 liter / perc kapacitású benzines szivattyút ajándékba, valamint a Pedrollo Hungária Kft-től, 1 db villanymotoros nagyteljesítményű zagyszivattyút, az ÉDV Zrt-től, 1 db flexi típusú szivattyú motort, illetve az Aquline cégcsoporttól, 1 db 800 liter/perc kapacitású nagyteljesítményű szivattyút kaptunk ajándékba. A pénzben kifejezhető értékek mellett ezen felajánlások eszmei értéke és gyakorlati hasznuk szükség esetén felbecsülhetetlen. Településünk hírnevét az RTL Klub, a Hír Tv, és a Magyar Televízió híradásai is öregbítették.

Húsvétra 2000 tojás dísiítette a gesztenyefát

A tojásfáról készült fotókat megtekintheti a képgalériában, ide kattintva.

Életfa

Az élet fája a múlt gyökere

 Súr őrzi a hagyományait, megvédi nemcsak a tárgyi, hanem a szellemi örökséget is. Ennek egyik példája az életfa, amely kultikus múltunknak, szellemi életünknek állít emléket. 2011. augusztus 20-án megható ünnepség keretében került avatásra a több mint 8 méter magas kocsányos tölgyből készült emlékmű, mely  Semes-Bogya Eszter alkotása, ajándéka településünknek. A karitatív munkát segítette az Együtt Súrért Egyesület, a súri Evangélikus Egyházközösség, az Önkormányzat, és nem utolsó sorban a település lakossága, akik még a faragásban is aktívan részt vettek. Így az életfa egy üzenetté vált mindazok számára, akik erre járnak, akik e parkban megpihennek, akik dolgoztak érte, s akiknek majd örökül hagyjuk.  Az életfa már az ősi magyaroknál meghatározó szerepet játszott, minden sátorban, minden családnak volt életfája, mely utalt életre, halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. Településünk életfájára a lakóhelyünkre, hagyományainkra, felekezeteinkre jellemző díszítő elemek kerültek, a kastély, a szeszgyár, a szénégetők jelképe, a szőlőműveléssel, a vadászattal, halászattal kapcsolatos motívumok és az elmaradhatatlan virágminták. A tulipán a nőt, a termékenységet jelképezi, a víz az élet keletkezését, ezért kerülnek ezek a motívumok alulra, mert belőlük indul el az élet. A nő minden életkorának megvan a megfelelő tulipán. Nagyon ritkán tesznek a tulipánba körkörös virágot, a mi életfánkon az alkotó azért alkalmazta, mert látja, hogy a falu mindig meg tud újulni, nehéz helyzetekben is. A lakosság tesz azért, hogy megmaradjon, és ha ránéznek, erre a motívumra, mindenki tudni fogja mi a feladata, hogy szebbé, jobbá tegye a faluját. A nőnek párja is van!  A férfit legtöbbször a szív motívummal jelölik és még a szegfűvel, amit az életfa másik oldalán láthatunk. A virágbeszéd után a község címere következik, és a vallások.  A három vallás, a katolikusokat a kereszt jelképezi, az őskeresztyéneket a nyitott biblia kereszttel és egy galambbal, és az evangélikusokat a Luther rózsa. Ezek után a foglalkozások következnek: a faluban szatócsok voltak, méhészek, szőlőműveléssel foglalkoztak, ezeknek a szimbólumai látható valamint az erdészet jelképe, az ötágú tölgyfalevél. A súri címer hátoldalán helyet kapott a Zichy kastély. Fönt a csúcson a jobbra csavarodó minta ismét a férfit jelképezi. A balra csavarodó a nőt, de érdekes, hogy ezt szinte sosem használták. És végül a harmadik ág újból a nőt jelképezi, a szerető ölelő karokat, mert ha megnézik majd oldalról a fát egy kicsit lent meghajolva, fönt széttárva ágait úgy néz ki, mint egy ölelő anya, aki nyitott, és bárkit befogad és segíti azt, aki eljön ebbe a faluba és hitben, szeretetben békés közösséget keres. Az életfa gondolatokat sugall felénk, nem ismeri a gyűlöletet, erősíti a szeretetet, az egészséget és elmélyíti az Istenben való hitet. Ezért lett ez az Életfa a település összetartozásának, kitartásának szimbóluma!

Az életfa jelképezi múltunkat, jelenünket és jövőnket is.

Semes Bogya Eszter az életfa alkotója, művének avatásán

Amennyiben még több képet szeretne látni az életfa készüléséről, avatásáról, motívumairól, keresse fel a fotógalériát ide kattintva.

Napóra

A napórák történetéről: A napóra története egészen az ókorba nyúlik vissza, amikor még az ember számára ez volt a legpontosabb időmérő eszköz hosszú-hosszú évszázadokon át. Kr. e. 3. évezredben találunk bizonyítékokat. Kezdetekben az égitestek látszólagos elmozdulásának megfigyelése tette lehetővé az idő megmérését, majd a napórák megszerkesztését. Működésüknél az időmérés alapjául nappal a Nap mozgásának vetülete szolgált és szolgál ma is. Ezek a napórák a mindenkori helyi időt mutatták. Még a középkorban is a napóra volt a legpontosabb időmérő eszköz. Az egyház az imák idejének mutatására használta, előszeretettel díszítették a templomok tornyait is velük. Fontos szerepet játszottak a napórák egészen a 19. század közepéig, a mechanikus órák megjelenéséig, ám még akkor is napórával ellenőrizték a pontatlanabb mechanikus órák járását. 

A súri napóra: A súri napóra típusát tekintve az egyik legelterjedtebb napóra típushoz, a horizontális napórákhoz tartozik. A számlap beosztása nem egyenletes, ezért az óravonalak szerkesztése bonyolult. Az árnyékvető (Gnómon) által vetett árnyék végigvonul a számlapon és sorra érinti az órajeleket, ezek segítségével olvashatjuk le a napóráról az időt. A napóra a valóságos helyi időt mutatja. Ha a zónaidőt szeretnénk megtudni a napóra segítségével, akkor a leolvasott időértékhez, időszakonként változó számú percet kell hozzáadnunk vagy abból levonnunk. A napórán mért időhöz hozzáadjuk az előjelet figyelembe véve az időegyenlet szerinti percet, akkor megkapjuk a helyi középidőt. 

A napóra nemcsak időmérő eszköz, hanem önmagában is mintegy művészeti, építészeti és műszaki alkotásként szereplő építmény. Elkészítésével célunk a település látványosságainak bővítésén túl a tapasztalaton alapuló csillagászati ismeretek megszerzése. A napóra felállítására 2014. szeptember 25-én került sor, széles körű társadalmi összefogás eredményeként. A napóra szerkesztésében és tájolásában Vrba György szakértő, valamint Klupács Éva matematika-fizika szakos tanár működött közre, az állványzat elkészítéséhez id. Sógorka Miklós ajánlotta fel a márványkövet, az óralap gránit kövét Mészáros László súri kőfaragó mester ajánlotta fel és készítette el annak számlapját, címerét. A napóra mutatóját Kulisek Tamás és Kulisek József fémmegmunkálással foglalkozó helyi vállalkozók ajánlották fel és készítették el.

Amire büszkék vagyunk!

feltöltés alatt...