Napóra
A napórák történetéről: A napóra története egészen az ókorba nyúlik vissza, amikor még az ember számára ez volt a legpontosabb időmérő eszköz hosszú-hosszú évszázadokon át. Kr. e. 3. évezredben találunk bizonyítékokat. Kezdetekben az égitestek látszólagos elmozdulásának megfigyelése tette lehetővé az idő megmérését, majd a napórák megszerkesztését. Működésüknél az időmérés alapjául nappal a Nap mozgásának vetülete szolgált és szolgál ma is. Ezek a napórák a mindenkori helyi időt mutatták. Még a középkorban is a napóra volt a legpontosabb időmérő eszköz. Az egyház az imák idejének mutatására használta, előszeretettel díszítették a templomok tornyait is velük. Fontos szerepet játszottak a napórák egészen a 19. század közepéig, a mechanikus órák megjelenéséig, ám még akkor is napórával ellenőrizték a pontatlanabb mechanikus órák járását.
A súri napóra: A súri napóra típusát tekintve az egyik legelterjedtebb napóra típushoz, a horizontális napórákhoz tartozik. A számlap beosztása nem egyenletes, ezért az óravonalak szerkesztése bonyolult. Az árnyékvető (Gnómon) által vetett árnyék végigvonul a számlapon és sorra érinti az órajeleket, ezek segítségével olvashatjuk le a napóráról az időt. A napóra a valóságos helyi időt mutatja. Ha a zónaidőt szeretnénk megtudni a napóra segítségével, akkor a leolvasott időértékhez, időszakonként változó számú percet kell hozzáadnunk vagy abból levonnunk. A napórán mért időhöz hozzáadjuk az előjelet figyelembe véve az időegyenlet szerinti percet, akkor megkapjuk a helyi középidőt.
A napóra nemcsak időmérő eszköz, hanem önmagában is mintegy művészeti, építészeti és műszaki alkotásként szereplő építmény. Elkészítésével célunk a település látványosságainak bővítésén túl a tapasztalaton alapuló csillagászati ismeretek megszerzése. A napóra felállítására 2014. szeptember 25-én került sor, széles körű társadalmi összefogás eredményeként. A napóra szerkesztésében és tájolásában Vrba György szakértő, valamint Klupács Éva matematika-fizika szakos tanár működött közre, az állványzat elkészítéséhez id. Sógorka Miklós ajánlotta fel a márványkövet, az óralap gránit kövét Mészáros László súri kőfaragó mester ajánlotta fel és készítette el annak számlapját, címerét. A napóra mutatóját Kulisek Tamás és Kulisek József fémmegmunkálással foglalkozó helyi vállalkozók ajánlották fel és készítették el.
Napóra